Felhasznált irodalom: Frank U. Piech – A Boxer

Egészségvédelem

A boxer kitartó, lelkiismeretes ápolást igényel, hogy jól érezze magát körünkben, egészségesen és vidáman növekedjék, és naponta örömet szerezzen nekünk. A kutya állandó törődésünkre szorul. Ehhez tartozik a féregtelenítés és a rendszeres oltások.

Fertőzések

Sajnos még mindig nem tulajdonítanak olyan jelentőséget az oltásoknak, mint szükséges lenne, ha a nagyon sokféle és veszélyes kutyabetegségeket tekintjük. A kutyák számának nagyarányú növekedésével együtt nő a fertőzések száma is. A leggyakoribb és legveszélyesebb betegségek a szopornyica, a hepatitis, (fertőző májgyulladás), leptospirozis (stuttgarti kutyafertőzés), parvovírus és a veszettség.

A szopornyica vírusinfekció, amely váltakozó lázzal, köhögéssel, erős könnyezéssel, bedagadt szemmel és hasmenéssel jelentkezik. Ez a hurutos stádiuma a szopornyicának, amely azután át-terjedhet a gyomor- és bélcsatornára, a légzőszervekre, a szemekre és a húgyképző szervekre, sok esetben ún. idegszopornyicává vált át, görcsös rohamokkal, mozgászavarral és rángó-görcsökkel. Ha a szopornyicavírusok az idegrendszert megtámadják, a megbetegedett kutya megmentése aligha lehetséges. Ezt az egész világon rettegett betegséget rendkívül nehéz kezelni, főleg megmenteni a kutyát. Egyedül megbízható intézkedésnek a megelőző oltások bizonyulnak.

A hepatitis szintén vírusinfekció, amely lázzal jelentkezik. Gyulladások az orrban és torokban, bélzavarokkal összekötve és hasmenések következnek ezután. Tipikus tünet az erős fájdalmasság a hasban. Ez a megbetegedés is jelentkezhet bármilyen korú kutyánál, de legtöbbször fiatalabbaknál lép fel, gyógyulás után az infekció következményeként szaruhártyahomály léphet fel, ami miatt a kutya alig vagy egyáltalán nem lát. Ez ellen a betegség ellen is a megelőző oltás ajánlatos.

Leptospirozis (stuttgarti kutyafertőzés) nem vírusos megbetegedés. Rendszerint a hátulsó lábak gyengesége az első tünet. Ezt követi hányás, étvágytalanság, fáradékonyság, továbbá szájgyulladás, gyomor-, bél-és vesemegbetegedések, nehéz esetekben sárgaság, mozgászavarok és rossz szájszag. Terjesztői ennek a betegségnek legtöbbször egerek és patkányok. Itt is eredményes a megelőző védőoltás. A betegség onnan kapta a stuttgarti kutyafertőzés nevet, mert első alkalommal az 1898-as stuttgarti kutyakiállítás után észlelték mint fertőzést.

A parvovírus rövid ideje ismert, rendkívül fertőző betegség (gyakran macskafertőzésnek is nevezik), amelyet vírus okoz és rendszerint halálos végű. Az első karakterisztikus jegye erős hányás és véres hasmenés, a táplálék teljes elutasítása és bágyadtság. Megelőző intézkedés: a kiskutyát 8 hetes korában be kell oltani, majd 16 hetes korban meg kell ismételni. A vemhes szuka oltása elengedhetetlen.

A veszettség az egyik legfélelmetesebb betegség emberben és állatban egyaránt. Vírus okozza. A betegség terjesztői elsősorban a központi idegrendszert támadják meg. Rendszerint a nyálon keresztül jutnak be a szervezetbe, úgy, hogy a fertőzést egy veszettségben szenvedő állat harapása okozza, de ritka esetben egy sebnek a megnyalása is átviheti. A veszettség tünetei az utóbbi évtizedekben megváltoztak, különösen a háziállatoknál. Dühöngő harapás és őrjöngés, ahonnan a nevet kapta, ma már alig figyelhető meg, ezért inkább „csendes őrületnek" emlegetik. A veszettség különösen veszélyes fertőzés, és ezért állatorvosi hatóság küzd ellene. Rendszerint a kutya megváltozott magatartása az első jele, a végső stádium pedig a bénulás. A veszettséggyanús kutyák, vagy a már veszettek kezelése törvényileg tiltott. A megelőző oltás eddig az egyetlen lehetőség, hogy az emberek és kedvenc állataik védelmét biztosítsuk a szörnyű kór ellen.

Csípőízületi diszplázia

A csípőízület gömbölyű ízületet alkot. A felső comb gömbölyű feje beilleszkedik a medencecsont félkör alakú mélyedésébe, a csípőízületi gödörbe (vápa) - és azt körülbelül 2/3 részéig átfogja. A ráboruló felső combizomzat és egy rövid, ínszerű szalag, amely a csípőízületet a vápába húzza, tartja össze a csípőízületet. A diszplázia a csípőízületi vápa rendellenes fejlődésén alapszik. Ebben az esetben a vápák laposabbak vagy hosszabbak a normálisnál, és súlyosabb esetben nem képesek a csípőízületet befogadni. Magán az ízületi gömbön is mutatkozhatnak torzulások, amelyek laposodásban vagy kisebbedésben jelentkezhetnek. Ezek az elváltozások kifejlett formában eltolhatják a csípőízület fejét a vápától, ennek ficam lehet a következménye. Az ebből adódó hibás végtagterhelés az idő múlásával a szalagrendszer és az ízületi tok megnyúlása miatt fájdalmas, krónikusan gyulladásos alaki elváltozáshoz vezet. Az ízületi diszplázia az egyik oldalon, de akár mindkettőn is felléphet, és különböző mértékű lehet. A röntgenfelvételek a betegség állapotát és kifejlődési mértékét meg tudják állapítani, ez szükséges is. Könnyebb esetek nem jelentkeznek látható tünetekkel, és a kutyatulajdonos nem veszi észre az elváltozást. A csontrendszer kifejlődésekor, tehát kb. egyéves korban mindenesetre feltétlenül szükséges röntgenfelvétellel ellenőrizni, és ezzel az esetleges rosszabbodást megakadályozni. A diszplázia kialakulásánál szerepet játszanak az örökletes tényezők, mert az ilyen elváltozásban szenvedő kutyák szüleinél gyakran megtalálható ez a tünet. Amellett a szakemberek más tényezők hatását is figyelembe veszik, pl. mint rossz tartás, hibás táplálás vagy túlzott terhelés is okozhat ilyen károsodást. A csípőízület erős terhelésénél (kiképzőtáborokban, akadályugrás vagy palánkmászás) és a kor előrehaladtával a károsodás haszonállatoknál a „munka" teljes beszüntetéséhez vezethet. De fiatalabb állatoknál is észre lehet venni a csípőízület károsodását, fokozatosan kifejlődő gyorsabb elfáradás, ingadozó járás, kelletlen felkelés, tartós üldögélés vagy a lépcsőn járás nehézsége mind ilyen tünetek lehetnek. Mint említettük, ez nagyrészt öröklődő baj, a tenyésztők alapos gondossággal kell hogy kezeljék az ügyet. Az első lépés a röntgenfelvételek egységes bevezetése a klinikákon, ezt a kutyaegyesületekbe felvétel feltételének kellene megszabni. Minden kutyabarát tartsa kötelességének, hogy egyéves korában megröntgeneztesse kutyáját, nem utolsósorban azért, hogy megóvja a növekvő fájdalmaktól. Mivel a csípőízület a legjobban megterhelt ízület, nehezen képzelhetünk el ennél fájdalmasabbat kedvenc kutyánk számára.

A boxer ápolása

A fül részei: a külső fül (fülkagyló és külső hallójárat), a középfül, (a dobüreggel, hallócsontokkal és dobhártyával), és a belső fül (ívjáratokkal, pitvar és csiga). Az orr (szaglószerv) mellett kutyánk füle a legérzékenyebb és legkifejlettebb. Ezért aztán állandó és igen figyelmes ápolást igényel. Meg kell akadályozni a víz bejutását fürdésnél, továbbá a harapást, ütést vagy rúgást a fülre. Minthogy az ívjáratok és a pitvar az egyensúly szervei, károsodhatnak erőszakos sérülésektől. Piszok bejutása a fül gyulladásához vezethet. A túlságosan összegyűlt fülzsír (később gennyel) rossz szagú váladékot eredményez. A fül minden érintésre érzékeny lesz. A kezdeti viszketési inger később erős fájdalommá válik, ezt abból vehetjük észre, hogy a kutya gyakran rázza a fejét, ferdén és lehajtva tartja, és a hátsó lábával próbálja a fülét vakarni. Az időben jött kezelés ezt a bajt megszünteti. Elejét vehetjük a nagyobb bajnak, ha nagyon elővigyázatosan és gondosan pálcikával időről időre eltávolítjuk a felgyülemlett fülzsírt. Semmi esetre sem szabad hintőport, vagy kenőcsöt használni, mert az a fület betapasztja. Leghelyesebb az állatorvossal megnézetni a fület, ha gyanús jeleket tapasztalunk.

A boxer talpának karmai maguktól leesnek, ha kutyánk eleget mozog kemény talajon, utcán és szilárd utakon. Nem szabad nekünk levágnunk a túl hosszúra nyúlt karmokat, mert kárt okozhatunk, inkább bízzuk ezt a szakorvosra. A boxer standardjának megfelelően „macskatalppal" bír, mely szorosan záródik. Gyakran az erdei futkosásnál, a mezőn vagy az utcán kő szorul a karmai közé. Ezt azonban csak akkor vesszük észre, amikor sántítani kezd. Hosszadalmas gennyesedést elkerülendő azonnal keressünk fel állatorvost. Különösen télen lehet erre számítani, amikor az utakat erősen sózzák, feleslegesen és túlzottan, ez a kutyára nagy veszélyt jelent maró hatásával, csülkei védtelensége miatt. Ha nem kerülhetjük el az ilyen káros utakat, használjuk inkább az útszegélyt, és keressük a kevésbé sózott részeket. A hazatérés után alaposan mossuk meg meleg vízzel a kutya talpát, és kenjük be olajjal vagy krémmel.

A kutyánk fogaival elég kevés a tennivaló. Ha kellemetlen szájszagot érzünk, annak valami oka van, vagy fülgyulladás, esetleg belső vagy külső paraziták. De maguk a fogak is okozhatnak ilyen szagot, minthogy azonban a boxernál teljesen fedettek, azt hisszük, hogy teljesen rendben vannak. De ez tévedés! Legalább évente egyszer alaposan meg kell vizsgálni őket, mert különösen a kor előrehaladtával a fogínyt boríthatja olyan világos vagy barna lepedék, ami rossz leheletet ad. Amellett egyre inkább kialakulhat fogkő is. Gyulladásos fogak azután gennyes megbetegedések okaivá is válhatnak. A fogkövet minden esetben el kell távolítani, mert hosszadalmas fogíny és foggyökér gyulladások lehetnek a következményei. Nem ritka esetben képződnek fogínydaganatok, amelyek csak műtét útján távolíthatók el.

A napi ápolást a szaküzletekben vásárolható gumikesztyűkkel végezzük, amelyeken kis dudorok is vannak. A rendszeres tisztán tartás szép fényes és puha szőrzetet biztosít, és ezáltal szép, egészséges külsőt. A szőrzet állandó tisztítása csökkenti a hullást, emellett a kutya testén bekövetkezett minden elváltozást is felfedezhetünk. A fürdetés (speciális vagy gyermeksamponnal) csak ritka, sőt kivételes esetekben szükséges, mert szükségtelen és elkerülhető bőrgyulladást okozhat.

Minthogy a boxer, különösen idősebb korban gyakran elhízik, ezért a súlyát időnként ellenőrizni kell. Jól átgondolt napi étkezéssel és bőséges futtatással megőrizhetjük az ideális súlyt.

A fitymának a hurutja (amit kutyatrippernek is neveznek), gyakran már kölyökkorban jelentkezik. Ez zöldes-sárga cseppszerű folyásban nyilvánul meg. Ennek a jelenségnek az okozója egy ártalmatlan baktérium, ez a tünet a kutya általános egészségi állapotára semmi hatással nincs. Valóban tartós gyógyítás nem lehetséges. Megfelelő ölbítőszerekkel, pl. kamillateával vagy egyéb enyhe oldatokkal, esetleg penicillin kenőccsel el lehet érni eredményt, a tünet azonban sajnos visszatér.

Habár a kutyaféreg az emberre nem jelent veszélyt, mégis kellemetlen velejárója a kutyatartásnak. Ma már mindenféle igen kitűnő szer kapható a legkülönbözőbb féregfajták leküzdésére. Minden gyógyszertárban kaphatunk tanácsot, de tartósan az állatorvos segíthet. A féregfertőzöttség sokféle tünettel jelentkezik: csökkent étvágy, vagy ellenkezőleg, nagyon feltűnő falás, fakó (nem fényes) szőrzet, hirtelen fogyás, láz és hajlott hát (macskahát). A padlón csúszkál a hátsó felével, már ez a magatartás is féregfertőzésre hívhatja fel a figyelmünket. Egyébként lehet ez végbélgyulladás vagy aranyér jele is. A férgeknek sok fajtáját ismerjük, hogy csak a legfontosabbakat említsük: galandféreg, fonalféreg, orsóféreg, bányaféreg és ostorféreg. Csak egy bélsárvizsgálat teremthet világosságot, és ezáltal tudja az orvos a kezelést megállapítani. Az ostorféreg például a kutya vékonybelében és gyomrában él. Itt a nőstények számtalan petét raknak le, amelyek a székletben ürülnek ki. így a fertőzés az idegen kutyák székletéből is bekerülhet kutyánkba. A galandféreg jelentős bélparazita, amelynek sok fajtája van. Ha kutyánkba bekerül, székletében uborka formájú leszakadt darabokat találhatunk. Alapkövetelmény, hogy gyermekeinket megtanítsuk, a kutyával való minden érintkezés után alaposan mossanak kezet. Az ún. „szánkázás", azaz a földön csúszkálás a hátsó fertályon egyik oka az is lehet, hogy a végbél külső bejáratának hártyája, tehát a jobbról és balról a végbélben fekvő mirigyzacskó eldugul. Ez erősen bűzlő váladékot tartalmat, a kutya belének szagát. Helyes táplálkozásnál ez a váladék a bélsárral kiürül. Különböző okokból ez a kiürülés elmaradhat. Ennek következtében a végbélmirigy telítettsége miatt a végbél elszűkülhet, ami a kutyának erős viszketést, később nagy fájdalmat okoz. A kínzó fájdalom miatt a kutya hátsó lábait előrenyújtva csúszkál a földön. Megvizsgálva a kutyát, a hátsó felén vörösséget és jelentős duzzanatot észlelhetünk. Ha mi magunk azonnal segíteni akarunk, megtehetjük veszély nélkül. Emeljük fel boxerunk farkát a bal kezünkkel, jobb kezünk mutató és középső ujjával egy papír zsebkendő segítségével nyomást gyakorolunk a külső végbélnyílásra. Rendszerint azonnal előtör egy nagyon bűzös váladék. Ha ez nem sikerül, azonnal állatorvoshoz kell fordulni, hogy a félelmetes végbélelzáródást elkerüljük. A kutya eme részének rendszeres megfigyelése szükséges.

A meleg évszakban valódi problémát okozhatnak a kullancsok. Az atkafajták legrosszabja. Rendszerint fákról vagy bokrokról ugranak kutyánkra, vagy amikor az erdő közeli mezőn szaladgál. A kullancs belefúródik a testbe, teleszívja magát vérrel, és testsúlyának sokszorosára megduzzad. Amellett kutyánk nem érzi meg a kullancsot. Mivel azonban betegségek hordozója lehet, el kell távolítani. Meleg időszakban séta után alaposan át kell vizsgálni kutyánk bőrét. Egy csepp olajat cseppentsünk a kullancsra, és két percig hagyjuk rajta. A kullancs így nem kap levegőt, és könnyen kihúzható. Ha már nagyra szívta magát, az óramutató járásával ellentétes irányban fordítsuk meg, és enyhe nyomást gyakoroljunk rá mutatóujjunkkal. Gyorsan vegyük fel, és semmisítsük meg. Arra külön kell ügyelni, hogy a feje bent ne maradjon. Ennek kellemetlen és hosszan tartó gyulladás lehet a következménye. Állateledelboltokban és -kereskedésekben kapható kullancs-nyakörv, ez a bolha, tetű és egyéb kártékony férgek ellen is védelmet nyújt.

Néhány éve gyógyítható a patkányméreg okozta mérgezés is. Kutyáink ugyanis különbözőképpen reagálnak a mérgekre, amiket tavasszal és ősszel patkányok és egerek ellen helyeznek ki, és előfordul, hogy a kutya a méreggel átitatott csalétket megeszi. Megfigyelték, hogy a halálos dózis testsúly kilogrammonként 1 és 50 mg között van. Belső vérzéseket okoz, súlyos vérzés a székletben és véres hasmenés első jelei a bajnak. A megmérgezett kutyák csak három-hét nap után mutatnak mérgezésre utaló jeleket. Normális körülmények közt 1-3 napig tart, míg a vérben csordogáló olvadási faktorok felhasználódnak anélkül, hogy a májból utánpótlást kapnának. Az állatoknak hasfájásuk van, elutasítják az ételt, gyakran székelnek, majd hasmenést kapnak. Az állatorvos plazmabejuttatással és megfelelő gyógyszerekkel avatkozik be. Azonnali kezelés eredménnyel járhat. Alapjában véve csak az segít, ha a kutya nem fogyaszt idegen eledelt, és mindenképpen leszokik arról, hogy a szanaszét heverő csalétket bekapja.

Csípőizületi diszplázia illusztráció:

Oldal: Egészségvédelem és a boxer ápolása
Boxer, boxer, Te mindenem! - © 2008 - 2024 - nemetboxer.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat